Pozitív változások a szabálysértési törvényben

Mi történt?

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvényt elfogadása óta minden ciklusban, többször is módosította a jogalkotó. 2017. első felében indult meg az ún. “egyes belügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú, valamint más okból szükséges módosításáról” szóló törvény tervezetének előkészítése. Ebbe a módosító csomagba kerültek a szabálysértési törvény módosítására vonatkozó javaslatok is.°

 

Rugalmasabb mediáció

A módosítások közül kiemelendő a mediáció megvalósulásának elősegítése érdekében tett javaslat. A mediáció lényege, hogy a sértett és az elkövető egy semleges közvetítő segítségével (szabálysértési ügyekben a pártfogó felügyelet munkatársának közreműködésével)  megegyezhet a jóvátételről és annak módjáról. A rendes eljárásnál olcsóbb, rugalmasabb és közvetlenebb lehetőséggel azonban alig élnek az érintettek, a legtöbbször azért, mert nem tudnak róla, vagy lemaradnak a megbeszélés összehívásának határidejéről. A javaslat – a jogintézmény rugalmasabbá tétele és minél szélesebb körű alkalmazása érdekében – egyértelműsíti, hogy a mediációs megbeszélés összehívásának rövid, 15 napos határideje nem zárja ki a további egyeztetés lehetőségét. Indokolt esetben – különösen, ha az első megbeszélés objektív okok miatt elmaradt, vagy a megállapodáshoz további körülmény tisztázása szükséges, – a megbeszélés egy újabb időpontra is összehívható, annak figyelembevételével, hogy a közvetítői eljárás befejezésének végső határideje nem változik.

 

Kapcsolattartás telefonon a közérdekű munka során

Hasonlóan üdvözlendő az az újítás is, amely lehetővé teszi a telefonos kapcsolattartást a közérdekű munka végrehajtása során. A bünetésként kiszabott közérdekű munka, vagy a meg nem fizetett bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során ugyanis számos esetben okoz nehézséget, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ha az elkövetőnek nem tudtak első megjelenésekor munkát adni, akkor harminc naponként, személyesen kell megjelennie a járási hivatal foglalkoztatási osztályán, mindaddig, amíg alkalmas munkahelyet nem találnak neki. Ez a törvényi kötelezettség, különösen abban az esetben okoz nehézségeket, ha a megjelenési kötelezettség teljesítése érdekében a munkahelyről való eltávozás válik szükségessé, illetve akkor, ha a járási hivatal az elkövető szokásos tartózkodási helyeitől távol eső helyszínen van. A szóbanforgó – a jogalkalmazói gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint az esetek jelentős hányadában bármifajta kézzelfogható eredményt nélkülöző – megjelenési kötelezettség mindemellett a járási hivatalok számára is számottevő mértékű többletterheket jelent. Mindezen tapasztalatok birtokában az eljárás lefolytatását megkönnyítő, illetve meggyorsító tényező lehet a telefonon történő kapcsolattartás törvényi lehetőségének megteremtése, amely megoldás az ismételt személyes megjelenési kötelezettség megfelelő alternatívájául szolgálhat.

 

Ügyész is benyújthat perújítási kérelmet

Egy újabb törvénymódosítás tervezete szintén rendezi azt a régóta bizonytalan kérdést, hogy az ügyész is benyújthat-e perújítási kérelmet az elkövető javára. Az érintett ugyanis nem feltétlenül tudja, hogy erre lehetősége lenne, amennyiben egy már jogerősen elbírált ügyben új bizonyíték merül fel. Ellentétben a törvényességi ellenőrzést végző ügyésszel, aki –  ha a perújítást megalapozó okról értesül – kötelessége élnie ezzel a lehetőséggel.

 

Ahol még lenne mit tenni

A törvénymódosítási javaslatcsomag továbbra sem bővíti azokat az eljárási garanciákat, amelyek a büntetőeljárásban jelen vannak (pl: védő kirendelésének kötelező esetei) és amelyre az Alapvető Jogok Biztosa is felhívta a figyelmet¹. Nem orvosolja továbbá a tervezet a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által is megállapított² helyzetet, hogy a törvény kétségesen kriminális jellegű magatartásokat is szankcionál. A Kúria példálózó felsorolása ilyen tényállásként említi a jogosulatlan közterületi értékesítést – Szabs.tv. 200/A. §, jégen tartózkodás szabályának megsértését – Szabs.tv. 202. §, tiltott fürdést – Szabs.tv. 202/A. §. Álláspontunk szerint, továbbá ide sorolható, közel sem kimerítő jelleggel, például a rőzsegyűjtés – Szabs.tv. 243. § (1) bek. a) pont, vagy az önkényes beköltözés is – Szabs.tv.167. §. Szintén a Kúria hívta fel a figyelmet³ arra a joghézagra, hogy a szabálysértési eljárásban nincs lehetőség felülvizsgálati eljárásra, még feltétlen (abszolút) eljárási szabályszegésekre korlátozottan sem. Nincs szövegszerűen rendezve a jogorvoslat a törvényesség érdekében jellegű intézmény és a jogegységi határozat meghozhatóságának kérdése sem. Az eljárás alá vont személy és képviselőjének jogai között nincs megjelölve a jogorvoslati jog, bár a gyakorlatban a bíróságok többsége ezt nem vonja kétségbe.

 

Lábjegyzet

°Megállapította: 2017. évi XXXIII. törvény 60. §. Hatályos:2017. V. 5-től

¹Az Alapvető Jogok Biztosának a szabálysértési eljárásban a védekezéshez való jogról szóló AJB-1064/2017 sz. jelentése

²Szabálysértési ügyek bírói gyakorlata – Összefoglaló Vélemény: Kúria, Büntető Kollégium, Joggyakorlat-elemző csoport, 2015.EL.II.H.13.SZABÁLYSÉRTÉS-37.szám

³Uo.

2017-09-21T15:30:49+00:00 2017. szeptember 19|Kategória: hírek|