ÖN TUDJA, HOGY MIT SZABAD ÉS MIT NEM?

Korábban már írtunk arról a folyamatról, hogy egyre több önkormányzat fogad el törvényellenes szabályokat a közösségi együttélési rendeletében. Most tegyünk egy próbát: találja ki, hogy hol mit szabad és mit nem!

1.Mit szabad csinálni Budapest I. kerületében?

  1. galambokat etetni
  2. falat mászni
  3. driftelni
  4. rollerezni, gördeszkázni és görkorcsolyázni

Megoldás:

A helyes válasz a “d”, mert ezeket nem az egész kerületben, csak “emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen” tilos. Az “a-c” magatartások szintén tilosak.

Forrás: Rendelet 11. § (1) bekezdése és 21. § (1) bekezdése

http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh6eg9ed0dr3eo8dt7ee0em1cj0by7cd6by5ce0cf1ca8n

 

2. Megbüntethetnek azért, ha Újpesten egy parkban labdázol?

  1. Igen, ha azt nem az arra kijelölt helyen teszed.
  2. Igen, ha a labda 1 kg-nál súlyosabb és azt dobják.
  3. Nem, a parkban labdázni mindenhol szabad.

Megoldás:

A válasz az “a”, pedig a park éppen arra való, hogy ott mozogjanak, játsszanak az emberek.

Forrás: Rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja

http://njt.hu/onkorm/njtonkorm.php?njtcp=eh2eg1ed6dr5eo0dt7ee4em3cj0bz3by4bz3cc0cd3cd8j

 

3. Mekkora bírságot kaphat Ferencvárosban az, aki közterületen kiragaszt egy hirdetést?

  1.  50.000 Ft
  2. 100.000 Ft
  3. 200.000 Ft

Megoldás: 

A “c” a kiszabható maximális büntetés, ugyanakkor figyelemmel a cselekmény társadalomra veszélyességére, ez az összeg túl magasnak tűnik.

Forrás: Rendelet 23. §

http://njt.hu/onkorm/njtonkorm.php?njtcp=eh8eg7ed2dr7eo6dt9ee8em3cj0bx1cc4cb5cb6cb9bw8d

 

4. Melyik megyében vannak olyan önkormányzati rendeletek, amik kötelezővé teszik, hogy a lakók rendszeresen takarítsanak a lakásaikban?

  1. Győr-Moson-Sopron megye
  2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  3. Heves megye

Megoldás: 

Mindhárom megyében vannak ilyen önkormányzati rendeletek. Ahol van ilyen szabályozás, a szabályok betartását az önkormányzat helyszíni vizsgálat során ellenőrizheti.

 

5. Kötelező-e megművelni a kertet Sátoraljaújhelyen?

  1. Igen.
  2. Nem, a rendeletben csak “rendben tartás” szerepel.
  3. Nem, csak a kerítés előtt lévő járdaszakasz tisztántartását írja elő az önkormányzat.

Megoldás: 

Az “a” válasz a helyes, bár azt már nem pontosítja a rendelet, hogy krumplit vagy paradicsomot kell-e termeszteni. A rendelet pontatlan megfogalmazása miatt, aki parlagon hagyja a kertjét, azaz például füvet ültet, megsérti a rendeletet, ami bírságot vonhat maga után.

Forrás: Rendelet 6. § (1) bek. d) pontja)

 

6. Melyik szabály található meg Putnok Város közösségi együttélési rendeletében?

Az ingatlan használója köteles gondoskodni:

  1. az ingatlanon tárolt tüzifa rendezett felhalmozásáról,
  2. az ingatlanhoz tartozó illemhely rendszeres ürítéséről, tisztán tartásáról és fertőtlenítéséről,
  3. a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek falainak rendszeres festéséről.

Megoldás: 

A “b”, az előírás betartását helyszíni vizsgálattal lehet ellenőrizni. Az “a” típusú szabály előfordul más települések rendeleteiben, “c”-re még nem láttunk példát.  

Forrás: Rendelet 8. § (1) bekezdés e) pontja

 

7. Van-e olyan település , ahol megbírságolnak azért, ha nem nemzeti színű, azaz piros, fehér és zöld színű virágokat ültetsz a kertedben?

  1. Igen, az egységes településkép fontos közösségi érdek, ez a felülírja a tulajdonosok döntési jogát.
  2. Nem, ilyen rendeletet nem hozott egy önkormányzat sem.  

Az utolsó kérdésre természetesen B a helyes válasz, mert nincs ilyen rendelet, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen szabályt ne fogadhatna el egyik önkormányzat sem.

Valójában éppen az a probléma, hogy

a jelenlegi törvényi keretek annyira tágak, hogy az önkormányzatok kis túlzással bármilyen szabályt előírhatnak közösségi együttélés alapvető szabályaként. Így akár azt is rendeletbe iktathaná egy önkormányzat, hogy csak nemzeti színű virágokat lehet ültetni.

Ezekkel a rendeletekkel nagyon sok probléma van:

– Ha nem egyértelműek a rendelet szövegében használt fogalmak – például mit jelent az, hogy művelés -, akkor egyrészt senki sem fogja tudni, hogy mit szabad és mit nem, másrészt a bizonytalanság éppen arra jó, hogy a hatalommal rendelkezők visszaéljenek vele és kényük-kedvük szerint alkalmazzák azokkal szemben, akikkel szeretnék.

– Bár a közösségi együttélési rendeletek célja, hogy a közösségi érintkezés színtereire határozzanak meg kötelező magatartásformákat, – például tér, utca –  vannak önkormányzatok, akik szabályokat írnak elő a kertre, a magánlakásokra. Erre nincs felhatalmazásuk, mert a magánszféra kiemelt védelme miatt erre csak az országgyűlésnek, törvényben lenne lehetősége.

– Ugyanakkor szükség sincs az ilyen szabályokra, mert azok a magatartások, amiket a magánterületünkön végzünk és azzal másokat zavarunk,  (pl. zajkeltés) vagy veszélyeztetünk (pl. gyomnövények, rágcsálók elszaporodása a kertben), már réges-régen, az egész országban egységesen  tiltottak. A törvények mellett ezekben a kérdésekben nem alkothatna rendeletet egy önkormányzat.

– Ha  túl szélesek, bizonytalanok a törvényi keretek, akkor az önkormányzatok gyakorlatilag szabad kezet kapnak a rendeletalkotásban. Így történhetett meg, hogy 2012-ben Érpatak önkormányzati rendeletben nyilvánította “kirívóan közösségellenes magatartásnak” és tiltotta be

  • a “köztisztviselőkbe vetett arcátlan bizalom- és tekintélyrombolást”,
  • a “nemzeti öntudatot és nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetését”
  • és a “szexuális devianciák reklámozását”.

2012 novemberében az Alkotmánybíróság – az alapjogi biztos 2012. májusi indítványa alapján – más jogszabályok mellett megsemmisítette  az önkormányzati törvénynek az említett felhatalmazó rendelkezését, így Érpataknak és az érintett önkormányzatoknak hatályon kívül kellett helyezniük a kirívóan közösségellenes magatartásokat megállapító és szankcionáló rendeleteiket.

Az AB döntés ellenére, néhány hónappal később, már 2013 tavaszán az országgyűlés újra betette az önkormányzati törvénybe az önkormányzatoknak közösségi együttélési rendeletalkotásra lehetőséget adó törvényszöveget. Ez ugyanolyan bizonytalan, túl széles, ezért visszaélésre alkalmas helyzetet teremt.

Mivel az önkormányzatok nem alkothatnak olyan szabályokat, amelyek súlyosan sértik a tulajdonosok magánszféráját, továbbá nem felelnek meg a jogalkotás követelményeinek sem,

2018-ban 5 megye kormányhivatalát kértük a jogszabálysértő rendeletek eltörlésére.

Ezt a vizsgálatot a TASZ indította a Szabálysértési Munkacsoport keretein belül, amely egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik.

2019-03-19T14:04:13+00:00 2019. március 18|Kategória: hírek|